,,Odakint zuhog az eső, nagyon egyedül vagyok, kínoznak a régi emlékek, fájó gondolatok. Sötét van, s egyedül nagyon félek, kezem feléd nyújtom, de el nem érlek, csak a levegőt markolom hiába. Szeretlek! Üvöltöm a semmibe kiáltva, majd felébredek, és rájövök, hogy csak egy rossz álom volt. Dideregve egy ölelésedre vágyom. Lassan itt az ősz és vége mindennek, most már túl késő, hogy megmondjam mennyire szeretlek."